2020 MacBook Air és MacBook Pro M1 – teszt és vélemény

Eredetileg itt jelent meg: https://szifon.com/2020/12/20/2020-macbook-air-es-macbook-pro-m1-teszt-es-velemeny/

Közel 2 hete használom az új 2020-as MacBook Air-t, amit az Apple az új processzorával, az M1-gyel szállít. Ez egy egészen érdekes és új technológia, amiről részletesen fogok írni. Ebben a cikkben nem fogtok találkozni összehasonlító tesztekkel, 4K videó vágással, vagy olyan baromságokkal, hogy mérjük össze asztali géppel a hordozhatót. Ez a cikk az átlag…

1 kedvelés

MacBook Pro-t vettem és most először érzem, hogy végre egy olyan terméket kaptam, ami megéri az árát és nem csak a logó miatt drága. Bitang jó gép, nagyon szeretem. Mondjuk a tapibárról szívesen lemondtam volna, de ez van. Majd megszokom idővel…

3 kedvelés

sziasztok,
a periféria valóban gond.
Az M1el szerelt MBAIR-hez még nem találtam valóban működő lézer nyomtatót.
Van tapasztalatotok, hogy melyik működik tényleg? Mert BigSur-ral kompatibilis van sok, de ami M1-el is megy olyan nem …

mármint milyen nyomtatóra gondolsz pontosan? mert ennek semmiben sem kellene függenie az M1-től, és bármi Wi-Fi-s vagy Ethernetes csatlakoztatásra képes, hálózati nyomtatónak működnie kell, illetve ugyanennek igaznak kell lennie akkor is, ha USB-n keresztül dugod be, és vagy támogatja alapból a macOS, vagy tudsz letölteni hozzá illesztőprogramot a gyártótól. sőt, még AirPlay-képessé is lehet tenni azt, ami esetleg nem tudja.

Szia Jadeye

Sajnos függ , Több Nyomtatót próbáltam
A driver a bigsurral felmegy. De USB-n keresztül nem nyomtat rendesen. Folyton offlineba all.
Ha van ötleted szívesen várom

Köszi előre is

Hogy érted, hogy nem tudsz nyomtatni? A 8 éves HP 1536 MFP-vel ebben a pillanatban nyomtattam úgy, hogy az égvilágon semmihez nem kellett nyúlni az itthoni hálózaton. Kiválasztottam a nyomtatót (amit soha nem telepítettem, mert eddig nem nyomtattam ezzel a géppel), és ráböktem a nyomtatás gombra.
Ennyi

és ezek a nyomtatók nem köthetőek hálózatba, akár Etherneten, akár Wi-Fi-n keresztül? mert az tuti megoldaná ezt. nem M1-es géppel működik rendesen a Big Sur esetén is? (az emailedet inkább kivettem a hozzászólásodból, jobb a békesség – na meg a GDPR.)

Valóban nagyon megéri…
Addig olvastam hogy szövegszerkesztésre,még YouTube videó nézésre lehet használni, ezután megnéztem az árát.430.000Ft!!!Ember,mi van veled?
Ne haragudj de hogy lehet ilyen bullshit dolgot mondani hogy megéri. Körülbelül fél áron lehet venni sokkal komolyabb gépeket amik max akksi időben rosszabbak.Most jön az duma hogy csak nekem,még nincs rá pénz ,még ökoszisztéma stb.
Brutál sok embert ismerek,gazdagokat is és senki nem használ Apple gépeket.Tudod mit mondanak arra aki ilyet venne,idióta.

pedig nekem az első indok erre pont az, hogy ha nem használod ökoszisztémában az Apple termékeit, illetve boldogan használsz akár Windows-t, akár valami Linuxot, akkor valóban mindegy ez a gép is. ha viszont eleve Apple termékeket használsz, és eszed ágában nincs PC-vel foglalkozni, akkor hatványozottan jobb opció lehet, mint a millió feletti 16" (bár kérdés, hogy ha lesz M1-es 16", az mennyi lesz majd).

szia
örülök neki, hogy megy :slight_smile:
simán, kábellel használod? vagy hálózat? vagy NAS-on keresztül?

Gyartotol fuggetlenul, nem kapsz ilyen tudast mas markaban sem. Nem olcsobbak a hasonlo tudasu HP-k sem.

Kicsit nézz körül, hogy pontosan mit is tudnak ezek a gépek, mert az ebből a cikkből egyáltalán nem derül ki, úgy is kezdődik, hogy ő egy adott szegmensből vizsgálja. Így elég nevetséges a kiakadásod. Van egy rakás teszt, ahol kiderül, hogy mennyire erősek ezek a gépek és mennyire frankón használhatóak erőforrás igényes feladatokra is. Nem tudom, te milyen sokkal komolyabb gépet veszel féláron mondjuk ehhez az Air-hez képest, mert a normál kereskedelmi forgalomban újonnan a fröccsöntött “celeronos” csodák is 150-180e forintba kerülnek. Azok kategóriákkal lejjebb vannak teljesítményben és negyed annyi ideig sem lehet használni őket. Nem beszélve arról, hogy akiknek ezek a gépek készültek, azok biztos nem fognak semmilyen windowsos gépet venni, mert a hátuk közepére sem kívánják. Szóval én megértem és elfogadom, hogy neked ezért vagy azért nem jönnek be ezek a gépek, de lépj már hátra egyet és tájékozódás nélkül ne írj ekkora marhaságokat.

A feléért ipari hulladékot kapsz, ami a billegő asztal alá jó maximum, csak annak meg drága.

Szia engem az érdekelne hogy pl Photoshop alatt mit csinál épp gép vásárlás előtt állok és nem tudom milyen lenne PS alatt

Néhány komoly tárgyi tévedést leszámítva alapos “felhasználói” munka, szépen megírva.
A CPU architektúra történet azonban nagyon nem pontos:
1.) az IBM PowerPC platformnak a világon semmi köze sincs az ARM architektúrához! Nem is hasonlít rá! Az mind a mai napig egy erős, többszálú (!), biztonságos, ám roppant melegedő fajta CPU, amit elsősorban nem (!) a számítási kapacitás elégtelen volta miatt váltott le az Apple, hanem azért, mert - az IBM ígéretei ellenére - a mobil verziók nem készültek el, így gyakorlatilag asztali CPU-kat kellett a MacBook szériákba tenni, amelyek az Intel akkori megoldásaival szemben vállalhatatlanok voltak (brutálisan melegedtek és zabálták az akkumulátort). A többszálú számításoknak a világon semmi szerepe nem volt ebben!
2.) Ebből következőleg, az Apple az OS X-et csak bizonyos értelemben írta meg előlről, amikor az IBM-Intel váltás volt, ahogy most is így van ez a macOS esetében, amikor az Intel-ARM váltás zajlik. Mindegyik alapját a UNIX alapokon nyugvó FreeBSD core adja, amely (mint általában a linux kernelek is) több CPU architektúrán is futtathatók. Ma már persze nehéz volna megmondani, hogy a BSD kernelből mennyi van “érintetlenül” a macOS kódjában, de feltételezem, hogy az ARM-ra fordítás alapvetően nem lehetett egy gigászi feladat, de a stabilitás és a biztonság okán valószínűleg már így is évek óta tesztelhetik párhuzamosan a két verziót (ahogy az IBM-Intel váltáskor is tették).
3.) Az első ARM architektúra és az Intel első CPU-i között nem az “egyszálúságban” volt különbség, a programfutás ugyanúgy zajlott (a fenti bejegyzésben az erről szóló bekezdések teljesen félrevezetők), hanem a felépítésben (az előbbi jóval egyszerűbb volt, így összehasonlíthatatlanul kevesebb energiát vett fel azonos mennyiségű számolás mellett). A több mag és a több szálon futtatás nagyjából egy időben jelent meg a két platformon. Az Intel piaci kanibalizmusa nem csak az ARM elől szívta el a levegőt, hanem a másik x86-os gyártó, az AMD elől is. A Microsofttal közösen sikerült a 90-es években az AMD x86-64-es platformját (az első elérhető árú 64 bites CPU) kiszorítaniuk, hiszen a Windows-nak csak akkor jelent meg használható 64 bites változata, amikor az Intel végre legyártotta az első 64 bites processzorát. Az AMD addig a linux rendszereken tudta egyedül megmutatni, hogy mire képes. Az ARM gyakorlatilag a mobil rendszerek elterjedésével vált kikerülhetetlenél, s ha az Intelnek lett volna pl. mobiltelefonokba használható CPU-ja, biztosan hasonló módon járt volna el, mint korábban az AMD-vel tette, de nem volt. Ma sincs.
A többi - gondolom - stimmelt.

2 kedvelés

Köszi!! Nagyon vártunk már egy ilyen kommentet, mert tényleg nincs tapasztalatunk ebben a témakörben. Gondoltam nem lesz tökéletes, sőt… Ettől függetlenül valami féle történelem kellett az egészhez, és sajnos nincs ekkora háttér tapasztalatunk a Processzorok és architektúrákat illetően.

Javítani fogom a cikket :slight_smile:

1 kedvelés

Nono. Ezzel egy kicsit en vitatkoznek. A Windows Server csaladbol hamarabb volt x86-64 verzio mint az Intel x86-64 kompatibilis CPU-ja megjelent volna, kesobb ez a Server verzio szivargott le Desktop verzionak (ez viszont mar tenyleg akkor, amikor az Intel is megjelent a sajat x86-64 processzoraval), ezert fura es inkompatibilis sokszor az XP x86-64 verzioja.

Sott ujrairni se kellett, hiszen a Darwin folyamatosan elerheto volt, akar terjesztett disztribucio formajaban is tobb arhitekturan, tobbek kozott Intel x86-on is. Itt a Darwin felett az OpenSource korokben megszokott XFree86/Xorg es az erre epulo GUI megoldasok csucsultek, ezt volt az OpenDarwin, ami 2006-ban bezarta kapuit. Az elso x86-os Hackintosh buildek is ugy keszultek, hogy egy telepitett OpenDarwin kiadasba kellett visszacsempeszni a 10.4.1 allomanyait. Volt is aggodas, amikor 2006-ban megszunt az OpenDarwin, hogy uristen mi lesz igy a Hackintosh dolgokkal.

Az Intelnek pedig igenis volt ARM arhitekturan tobb megoldasa is, pl. StrongARM (DEC-tol vasarolt) vagy XScale. Errol a piacrol, pont a stagnalas miatt szallt ki (pedig csak 2-3 evet kellett volna plusszban varni/kihuzni, hogy berobbanjon az elso iPhone). A Marvell volt a vasarlo. Ha szetnezek itthon, talalok 1 StrongARM -os PDA-t (HP Jornada 720 - 2000), ketto Xscale-s PDA-t (Palm Tungsten T3 - 2003, Fujitsu PocketLoox - 2005). Van itthon egy 2008-as Marvell SBC (TS7800) is, itt meg boven felfedezheto az Intel orokseg, hiszen a mai napig -mtune=xscale kell a GCC-nek az optimalis kodhoz.

1 kedvelés

Én is gondolkozok egy Air-en. Fél éve adtam el a Macbook Pro-mat, amiben szinte mindent is cseréltek (ház, kijelző, bill, akksi), majd vettem helyette egy új 2020-as iPad Pro-t mindennel együtt (bill, ceruza). Jó kis cucc, de rájöttem, hogy nem tudom kiváltani vele a Macbookomat, ha teljesen el szeretném látni a munkámat. Ezek mellett otthon egy Minim van, 32GB RAM-mal, így főként ezt használom. Gyárilag 8GB volt vele, BigSur-ra való frissítés vágta teljesen tönkre, pedig 2018-as verzió, szóval annyira nem régi.

Érezhetően gyorsabb lett a Minim a 32GB RAM-nak köszönhetően. Nyilván annyit nem dolgoznék az Air-rel, de el szeretném adni az iPad Pro-t minden tartozékával együtt és helyette megvenni az Air-t. Számomra csak a 8GB RAM a kérdéses, mert ha a Miniből indulok ki, akkor kevés lesz.

Az első bekezdéshez: A Windows Serverhez valóban volt Intel 64 bites CPU (valamelyik Pentium … Xeon a 90-es évek végéről), de azokat kizárólag szerverekben használták. Ahogy írtam: megfizethető (tehát konzumer) szegmensbe az AMD pár évvel hamarabb érkezett meg. Az első tisztességesen működő asztali 64 bites Windows a 7-es volt, a korábbi 64 bites verziók nettó szívást és folyamatos “kékhalált” jelentettek.
Második bekezdéshez: Hogy egészen pontosak legyünk, a kernel XNU volt, ami a Mach és a BSD ötvözete volt (egyszerűsítve). Amit írsz, teljesen rendben van, csak nem akartam ennyire bitig lemenni.
Harmadik bekezdés: igen, volt, de ennek nem mondtam ellent - amiket írsz, ettől függetlenül igazak. Az Apple M1-es processzorához viszont nincs köze, ezért nem veséztem.
Amiért “tollat ragadtam”, az a tényleges tárgyi tévedések javítása volt, de a fentebb írt hozzáfűzésed természetesen rendben van.