frissítettem az esetről szóló gyakori kérdéses cikkünket az alábbiakkal a tokenizálás kapcsán:
Fontos kiemelni, hogy technikailag a legtöbb kereskedő ilyenkor nem magát a tényleges kártyaadatokat tárolja el a fizetési rendszerében, hanem egy úgynevezett recurring card payment token keletkezik náluk, ami gyakorlatilag egyenlő egy rendszeres bankkártyás terhelési felhatalmazással, és így az adott kereskedő/szolgáltató az ismétlődő terheléseket, ebben az esetben az egyes szolgáltatások havidíjait automatikusan, újabb külön megerősítés nélkül terhelni tudja a számlánkra. (Bár a kimenetelét tekintve ez hasonlít például a csoportos beszedési megbízáshoz, tehát az adott szolgáltató ennek köszönhetően ugyanúgy automatikusan beszedheti tőlünk az adott díjat, de itt technikailag másról van szó.)
A gond ezzel az, hogy ezeknek a tokeneknek (általában) nincs lejárata, és nem a kártyához, hanem magához a számlához, a számlatulajdonoshoz és a kereskedőhöz kötődnek. Ebből adódóan előfordulhat nem csak az, hogy egy már lejárt vagy megszüntetett kártyára is érkezhet terhelés/zárolás – de ugyanez teszi lehetővé azt is, hogy egy egyszer használatos virtuális kártyára is kaphassunk visszatérítést, ha mondjuk elmaradt egy rendezvény, amire korábban jegyet vettünk egy ilyen, egyszer használatos kártyával.
Itt még érdemes megemlíteni, hogy az általában az adott banktól függ, hogy 0 Ft-ra állított kártyás vásárlási limit esetén engedélyezik-e a recurring (ismétlődő) típusú terheléseket, mert előfordulhat, hogy igen, és a rendszer csak az egyszeri/azonnali (one-off) terheléseket korlátozza.
A jelenleg elérhető információk alapján a hazai bankok esetén semmilyen felületen nem lehet sem listázni, sem kezelni, hogy a számlánk esetén milyen szolgáltatók rendelkeznek rendszeres bankkártyás terhelési felhatalmazással. Ezzel kapcsolatban érdemes felvenni a kapcsolatot a bankunk bankkártyás biztonsági osztályával.